Hitelminősítés érkezett a SunDell kötvényeire
A Budapesti Értéktőzsde oldalán közölte az információt a SunDell Estate.
A Budapesti Értéktőzsde oldalán közölte az információt a SunDell Estate.
Megvalósítási szakaszába lépett a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) Akvamarin projektje, amelynek célja a többletáram hidrogénné alakítása, abban tárolása, és a hidrogén más használati módjainak vizsgálata.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra hívta fel a figyelmet friss tanulmányában, amelyről mi is beszámoltunk részletesen, hogy a 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében radikális változtatásokra lenne szükség. Többek között már most abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és az új szénbányák nyitását, a gázkazánok értékesítését pedig be kellene tiltani 2025-től. A radikálisnak mondható javaslatokat felemás fogadtatásban részesítették a világ vezető hatalmai.
Az Európai Bizottság kiterjesztené szén-dioxid kibocsátási kereskedelmi rendszerét az lakóépületekre és a közlekedésre, ezzel párhuzamosan pedig azonnali kompenzációt vezetne be az alacsony jövedelmű háztartások számára - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-csúcs második munkanapját záró sajtókonferencián.
Az igény arra, hogy az épületek „zöldek” legyenek már rég megérkezett a befektetők, az épület használók részéről. A kötelezettségek is életbe lépnek arra vonatkozóan, hogy a fejlesztések fenntartható irányba menjenek, akár az épületenergetikai követelményrendszer szigorodására, akár a projekteket finanszírozó bankok beszámolási kötelezettségére gondolunk. De vajon mitől lesz az, és mit jelent, hogy „zöld” egy ingatlan?
Egyáltalán nem volt felkészülve a hazai napenergia-termelő szektor a villamosenergia-rendszer kiegyenlítéséhez kapcsolódó költségeik megugrására. Iparági vélemények szerint ha a költségemelkedés tartósnak bizonyul, a termelők számára kigazdálkodhatatlan lesz, meggátolhatja újabb naperőművi befektetések megvalósítását, de legalábbis drasztikusan megemelheti a magyarországi napenergia-termelés költségét.
Számos kormányzat kötelezte már el magát a klímasemlegesség elérése mellett, ami biztató jel, ugyanakkor a szavak mellett tettekre is szükség van. Ugyan első ránézésre még rettentően távolinak tűnik a sokak által 2050-re vállalt zéró kibocsátás elérésének időpontja, pedig valójában az a helyzet, hogy már most is radikális változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy ezt elérjük. Már ma abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és szénbányákat sem lenne szabad nyitni. A gázkazánok értékesítését 2025-től, míg a belsőégésű motorral működő járművekét 2035-től be kellene tiltani. Emellett soha nem látott mértékben lenne szükséges javítani az energiahatékonyságon, a megújulóknak és az elektromos autóknak pedig át kellene venniük a világuralmat 2050-ig. Fontos szerep jutna a hőszivattyúknak, a technológiai innovációknak és az infrastrukturális beruházásoknak is. Ráadásul mindez kevés a drasztikus mértékű klímaváltozás elkerüléséhez, ha nem párosul megfelelő nemzetközi együttműködéssel és finanszírozási háttérrel - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség friss tanulmányából, amelynek fókusza a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez vezető út.
A koronavírus-járvány okozta helyzet áttekintése, a járvány idején az unión belüli szabad mozgást biztosító, koronavírus elleni beoltottságot igazoló közös uniós dokumentum bevezetése, valamint az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok állnak a hétfőn kezdődő uniós csúcstalálkozó középpontjában.
A C&A 2021 őszén nyitja meg textilipari innovációs gyárát (C&A FIT) a németországi Mönchengladbachban. A legújabb technológia alkalmazásával, az új telephelyen a farmergyártásra összpontosítanak - szerepel a cég közleményében.
A 2014 és 2016 közötti pangást követően új lendületet vett 2017-ben, és ismét erősödésnek indult az úgynevezett alacsony karbon energetikai (LCE) innováció az új szabadalmak száma alapján, ami egyértelműen kedvező fejlemény, még ha a tevékenység gyorsítására is lenne szükség. Az elektromos járművek és a kapcsolódó infrastruktúra gyors fejlődése az egész tiszta energia innováció területének legmeghatározóbb területe volt az elmúlt évtizedben.
A járványhelyzet miatt csökkenő villamosenergia-kereslet ellenére tavaly rekord magasságba ért Európában a származási garanciák (guarantee of origin, GO) iránti kereslet.
Elindult a megújult Mol Bubi budapesti közbringarendszer csütörtök délután. Karácsony Gergely főpolgármester az átadás alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta, hét éve indult a Mol Bubi, így már itt volt az ideje, hogy megfiatalítsák, okosabbá, "menőbbé" tegyék a rendszert.
A Nemzetközi Energiaügynökség egy új tanulmánya több mint 400 javaslatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan lenne elérhető a 2050-es klímasemlegesség. Ezek között számos radikális ajánlás is található, többek között az, hogy ne lehessen gázkazánokat értékesíteni 2025-től.
Egyre inkább nő az igény mind a lakosság, mind a kormányzatok és az ipar részéről is a fenntartható megoldásokra, így ezek inspirálják a zöldipar bővülését, az ebben rejlő potenciált pedig egyre több piaci szereplő is felismeri - mondta Joó István, az export növeléséért felelős helyettes államtitkár, akivel a Portfolio a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó kapcsán beszélgetett a fenntarthatóságról, annak makrogazdasági súlyáról, a környezetipar relevanciájáról és az abban rejlő piaci lehetőségekről. Az esemény lebonyolításáért felelős kormánybiztossal készített interjúban emellett szó esett a finanszírozásról, a zöldkötvények kibocsátásának tapasztalatairól, a koronavírus-járvány hatásairól és az e-mobilitás térnyeréséről is.
Egyedülálló gazdasági előrejelzést készíttetett a Magyar Nemzeti Bank a klímaváltozás hatásairól, a megbízott brit Cambridge Econometrics kutatócég elemzése arra is rávilágít, hogy mi lesz a magyar gazdasággal, ha az emberiség nem veszi komolyan a klímaváltozás okozta fenyegetést.
Elfogadta a kormány a Nemzeti Hidrogénstratégiát, Magyarország ezzel nagy lépést tett az innovatív, fenntartható, zöld gazdaság irányába - írta a közösségi oldalán szerdán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Nagy kihívások előtt áll Magyarország, hogyha szeretné teljesíteni a 2050-es klímacélokat, és ennek nagyon fontos része a stratégiai tervezés, valamint a megfelelő állami ösztönzők és támogatások rendszerének a kialakítása. Rengeteg feladat vár még megoldásra, de az energiaátmenet során a legnagyobb teher az energiaágazatra hárul majd, ahol óriási összegek beruházására lesz szükség a következő 30 évben a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. Emellett az uniós források elosztása is kulcsfontosságú lesz, itt több program és pályázat is várható, ami számos fontos terület között oszlik majd el - mondta el Kaderják Péter, a BME Zéró Karbon Központ vezetője, egykori energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár, aki jelenleg az ITM tanácsadója, a Másfélfok sajtóklubja során.
Erős figyelmeztetést adott ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amely úgy gondolja, hogy a 2050-es klímacélok teljesítéséhez radikális változtatásokra lenne szükség, és egyre kisebb az esély arra, hogy sikerrel járjunk.
Az Európai Unió (EU) villamosenergia-ellátásának negyedét szél-, hő, hullám- és árapály-energia adhatná 2050-re az Európai Bizottság hétfői javaslata szerint.
A Linde Gáz Magyarország és az MVM Energetika stratégiai keretmegállapodást írt alá tiszta hidrogén projektek mielőbbi hazai, közös megvalósítása érdekében 2021.május 14-én. Többek között a megállapodás fókuszába tartozik a karbonmentes hidrogén elektrolízissel történő előállítása, a közlekedés zöldebbé tétele, az infrastruktúra fejlesztése, illetve az ipari felhasználások dekarbonizációja.
A titkosszolgálatok tanácsának ellenére tesz így.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
